Ha a munkáltató határozza meg, hogy hány órában, milyen munkarendben és milyen munkaidő beosztás alapján kell dolgozni és pontosan hol, akkor munkaviszonyról van szó. Megbízási jogviszony esetén azonban csak a feladat elvégzésének határidejét határozza meg a megbízó, kivételt képez ez alól például, ha a feladat csak egy meghatározott időpontban végezhető el, például egy Mikulás ünnepségen fellépő Mikulás esetében. Azonban ez a különbség sem feltétlenül igaz minden esetben rugalmas munkavégzés esetén, például távmunka, bedolgozás esetén szintén a dolgozó dönti el, hogy mikor végzi el az adott feladatot.
Ha valaki munkaviszonyban áll, akkor a munkavállalónak rendelkezésre kell állnia, emiatt nem csupán az elvégzett munkaórák után fog kapni fizetést, hanem például a nyári szabadság idejére is. Megbízásos jogviszony esetén csak a ténylegesen elvégzett feladatért, például a konyha kifestéséért fizet a megbízó. A feladat jellege határozza meg, hogy milyen helyszínen történik a feladat végrehajtása. Lehet rendszeres itt is a díjazás, ha tartós a megbízás, például ha egy pénzügyi ellenőr minden negyedévben ellenőrzi a társaság könyvelését. A munkavállalók nem a saját eszközeikkel végzik a feladatot, ellenétben a például azzal a szobafestővel, aki saját létráját, pemzlijét használva festi ki a megbízója konyháját.
A munkavégzésre irányuló polgári jogviszonyoknak emiatt töretlen a népszerűségük, ám nem A megbízási jogviszony, amelyet a Polgári Törvénykönyv szabályoz, az ebből származó bevétel a megbízási díj önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, ennek megfelelően 10%-os költséghányadot lehet elszámolni rá, vagy lehetőség van a tételes költségelszámolásra is, ehhez a felmerülő költségeket számlákkal kell igazolni. Mindenképpen adó- és járulékköteles a megbízási díj, azonban, ha nem éri el a minimálbér 30%-át vagy, ha rövidebb a megbízás időtartama, akkor naptári napokra lebontva, ezt az összeget, akkor beleszámít a nyugdíjba és egészségbiztosításra is jogosít. ha több megbízási jogviszonyunk is van egy adott hónapban, akkor ezek összeadódnak. Arra azonban nem árt figyelni, hogy valódi megbízási jogviszonyról van szó vagy színleletről, ebben az esetben ugyanis visszamenőleg is munkaviszonnyá minősíthetik a jogviszonyt. A munkáltatónak kedvezőbb a megbízási jogviszony kötése, mivel kevesebb a járulékfizetési kötelezettség, a munkavállalót nem illeti meg szabadság, felmondási idő, stb. Például, ha rendelkezésre állást írt elő a megbízó akkor is, ha nincs konkrét feladat, széles körű ellenőrzési és irányítási jogköre van a megbízónak, vagy a feladatokat munkakörként írják elő, akkor gyanakodhatunk rá, hogy csak színlelt megbízási szerződést kötöttünk.
Ha valaki munkaviszonyban áll, akkor a munkavállalónak rendelkezésre kell állnia, emiatt nem csupán az elvégzett munkaórák után fog kapni fizetést, hanem például a nyári szabadság idejére is. Megbízásos jogviszony esetén csak a ténylegesen elvégzett feladatért, például a konyha kifestéséért fizet a megbízó. A feladat jellege határozza meg, hogy milyen helyszínen történik a feladat végrehajtása. Lehet rendszeres itt is a díjazás, ha tartós a megbízás, például ha egy pénzügyi ellenőr minden negyedévben ellenőrzi a társaság könyvelését. A munkavállalók nem a saját eszközeikkel végzik a feladatot, ellenétben a például azzal a szobafestővel, aki saját létráját, pemzlijét használva festi ki a megbízója konyháját.
A munkavégzésre irányuló polgári jogviszonyoknak emiatt töretlen a népszerűségük, ám nem A megbízási jogviszony, amelyet a Polgári Törvénykönyv szabályoz, az ebből származó bevétel a megbízási díj önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, ennek megfelelően 10%-os költséghányadot lehet elszámolni rá, vagy lehetőség van a tételes költségelszámolásra is, ehhez a felmerülő költségeket számlákkal kell igazolni. Mindenképpen adó- és járulékköteles a megbízási díj, azonban, ha nem éri el a minimálbér 30%-át vagy, ha rövidebb a megbízás időtartama, akkor naptári napokra lebontva, ezt az összeget, akkor beleszámít a nyugdíjba és egészségbiztosításra is jogosít. ha több megbízási jogviszonyunk is van egy adott hónapban, akkor ezek összeadódnak. Arra azonban nem árt figyelni, hogy valódi megbízási jogviszonyról van szó vagy színleletről, ebben az esetben ugyanis visszamenőleg is munkaviszonnyá minősíthetik a jogviszonyt. A munkáltatónak kedvezőbb a megbízási jogviszony kötése, mivel kevesebb a járulékfizetési kötelezettség, a munkavállalót nem illeti meg szabadság, felmondási idő, stb. Például, ha rendelkezésre állást írt elő a megbízó akkor is, ha nincs konkrét feladat, széles körű ellenőrzési és irányítási jogköre van a megbízónak, vagy a feladatokat munkakörként írják elő, akkor gyanakodhatunk rá, hogy csak színlelt megbízási szerződést kötöttünk.